Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna-Ipoly Nemzeti Park legdélebbi része. A terület növény és állatvilága rendkívül érdekes, mivel egy régi Duna mederben kialakult jégkorszaki láp maradványa. A sajátos környezeti feltételek és az évszázadok óta tartó emberi tevékenység együttesen nagyon mozaikos vegetációt hozott létre, amire változatos állatvilág épül. Néhány száz méteren belül megtalálható hegyvidékre és mediterrán tájakra jellemző élővilág is. A terület szakmai érdekességén túl az is fontos, hogy Budapesthez közel van és könnyen megközelíthető.

Csoportunk 1983-től dolgozik az Öregturján nevű részen. Ócsai Madárvárta Egyesület néven önálló jogi személyként 1992-ben, 18 fővel alakult - azóta további 178 tag csatlakozott. Az egyesület teljesen nyitott, általános iskolástól a nyugdíjasig mindenféle végzettségű és foglalkozású tagunk van. A munka vezetői, irányítói egyetemisták és fiatal kutatók, tanárok, a szakmai hátteret az ELTE több tanszékének oktatói adják. Főállású dolgozónk nincs, mindenki önkéntesként folytatja tevékenységét.

A Madárvárta a hazai és környező országok-béli, hasonló tevékenységet folytatók képzési helye. Kárpátaljai, erdélyi, vajdasági fiatalok rendszeresen résztvesznek a nyári táborokban. Tagjaink részt vettek a nagyobb szabású külföldi (Szerbia, Montenegro, Horvátország, Románia, Bulgária, Olaszország, Görögország, Tunézia, Kenya, Szenegál, Mongólia) madártani kutató expedíciókban is. 1993-2005 között munkánkat az Earthwatch Institute Boston is támogatta. Ez idő alatt közel száz külföldi önkéntes dolgozott velünk a világ minden részéről.

Minden hétvégét és az összes iskolaszüneti napot a területen töltjük. Áprilisban, a tavaszi madárvonulás idején öt hetes, az őszi vonulás idején pedig négy hónapos tábort rendezünk, amely része az Actio Hungarica hálózatnak, amely a hazai monitoring kutatásokat fogja össze. (A nemzetközi természetvédelmi egyezmények által megszabott monitoring tevékenység előfeltétele a hatékony védelmi intézkedéseknek, amelyek a további állománycsökkenéseket vannak hivatva megakadályozni. A vonuló fajok védelméről szóló Bonni Egyezmény hangsúlyozza a vonulási útvonalak és telelőterületek részletesebb vizsgálatát, mint megbízható hátteret a fontos élőhelyek védelmére. Az Európai Unió Madártani Utasítása (EU 79/409/EEC 04.02) az európai madárállományok védelme érdekében minden EU tagországnak kötelezővé tette a madárállományok felvételezését. Az utasítás V. függelékében különleges utalás készült a tagállamok felelősségére, hogy használják a madárgyűrűzést a radar, a telemetriás és a laboratóriumi módszerek mellett a vonuló madarak populációinak monitoringjára. A Berni Egyezmény előírja a vonuló madarak védelmi helyzetének meghatározását és a kedvezőtlen védelmi státuszban lévő madarak monitoringját. Ezeket az egyezményeket ratifikálták, ennek ellenére gyakorlatilag társadalmi egyesületek végzik, minimális állami támogatással.) A hazai indulástól részesei vagyunk az énekesmadarak európai fészkelő állományainak monitorozását célzó hálózatnak (CES program), a füstifecske kutatását végző Swallow Project-nek és a fehér ill. fekete gólya színesgyűrűs jelölését végző programnak. A madarakon túl vizsgálatok folynak vízkémiai, botanikai és egyéb állatcsoportok vonatkozásában is.

Tevékenységünk legfontosabb része az énekesmadarak monitoring jellegű vizsgálata. Ennek keretében 1983-2009. között 165 fajba tartozó közel 337.000 madarat fogtunk és gyűrűztünk, és mintegy 100.000 visszafogásunk volt. A madarakról a faj, kor, ivar adatokon túl sok biometriai adatot (pl. szárnyhossz, szárnyformula, kondíció, testtömeg, vedlés, stb.) veszünk fel. Ezen kívül 12 méteres pontossággal rögzítjük a hálóbakerülés helyét a különböző vegetáció típusokban felállított hálósorokban, endo- és ektoparazitákat gyűjtünk stb.

Adatbázisunk segítségével nem csak különböző madártani szempontú elméleti kérdésekre (pl. a különböző fajok egyedszám- és arányváltozásai, a populációk kor- és ivarstruktúrájának alakulása, a területhűség, az egyedek kondíció változásai, vedlés dinamikája, ekto- és endoparazitáltság) tudunk válaszokat adni, hanem a terület változását detektáló közösségszerkezeti változásokat is ki tudjuk mutatni, ami a terület kezeléséhez nyújthat alapinformációkat. Az adatok másik gyakorlati szempontú felhasználása a klímaváltozással kapcsolatos. Adatsorunk több, mint két évtizedes, a mintavétel teljesen standard mind a hálóhelyek, mind az évi időintervallum vonatkozásában. Mivel egész évben dolgozunk a területen, így a különböző vonulási típusú fajok (rezidensektől az obligát vonulókig) teljes spektrumáról vannak adataink, amelyekről rendelkezünk mindazokkal az adatokkal (a vonulás időzítése a fogási görbék jellemző pontjainak változásai alapján, a szezonon belüli madarak faj és egyedszáma, a korcsoportok aránya, a visszafogott madarak száma és aránya, a visszafogás időtartama, testtömeg, szárnyhossz, kondíció, kontúrtollak vedlése, evezőtollak vedlése, stb.) amelyeknek értékelésével információkat lehet kapni a klímaváltozás madarakra gyakorolt hatásairól. A tevékenység során születő információk egyrészt publikációk formájában válnak nyilvánossá (több mint százötven magyar- és idegen nyelvű cikk, poszter, előadás), másrészt a középiskolai tanulmányi-verseny dolgozatok, tudományos diákköri dolgozatok, egyetemi szakdolgozatok, doktori dolgozatok formájában válnak hozzáférhetővé. Egyesületünk tevékenysége az utóbbi időben többször is nyilvánosságot kapott az írott és elektronikus médiában.

A területen való hosszú idejű és rendszeres jelenlétünk számottevő a terület megőrzésében, a károkozások megakadályozásában.

A területen a 70-es évek végéig tőzegbányászat folyt, ennek minden káros és maradandó hatásával. Csoportunk gyakorlati természetvédő tevékenysége nagyban hozzájárult ezek megszüntetéséhez, mérsékléséhez. Megtisztítottuk a területet a hulladéktól, felszedtük a kisvasút nyomvonalán a talpfákat, vízlefolyást akadályozó földmunkát végeztünk, csökkentettük a flóraidegen növényzetet, és helyükre őshonosakat telepítettünk, stb. 1999-ben nagyszabású rekonstrukciós munkába kezdtünk a terület északi részén, a terület vegetációs mozaikosságának helyreállítását, nyíltvíz felületek, szegélyek kialakítását célozva.

Munkánk bemutatásával a területen fejtünk ki természetvédelmi propagandát: előadásokat tartunk általános- és középiskolákban és a Madárvártán is. 2004-ben létrehoztuk – Duna-Ipoly Nemzeti Parkéhoz csatlakozó - a területet és tevékenységünket bemutató tanösvényt. Az alkalmi látogatók, iskolai csoportok, természetjárók száma tavaly közel 1500 volt. Igény szerint segítjük a hozzánk forduló általános- és középiskolai csoportok gyakorlati és terepi képzését, a környezeti nevelők munkáját.

2002-ben átadtuk az Egyesület Oktatóközpontját. Ez minden tevékenységünk magasabb szintű folytatását tette lehetővé, mivel gyakorlatilag egész évben a területen tudtunk tevékenykedni az időjárástól függetlenül. Az épületben 40 főt befogadó előadóterem, laboratórium, 4 vendégszoba és gondnoki lakás volt.

Ez semmisült meg a 2007. január 19-i tűzben. Az egyetlen szerencse, hogy adatvesztés nem történt, a számítógépeket és a dokumentációt sikerült kimenteni, de a bútorok és a felszerelés nagy része is bent égett. A munka folytatása került veszélybe a logisztikai háttér megsemmisülésével. Így a 2007-es év annak jegyében telt, hogy a gyűrűzés színvonalának fenntartása mellett újraépítsük a házat. Tagjaink a megváltozott körülmények között is folytatták a munkát, így sikerült elérni, hogy 2007. a fogott madarak számát tekintve a 3. legjobb év lett a tábor fennállása óta. Mindemellett a támogatóinknak köszönhetően egy év alatt sikerült felépíteni az új házat, melyet 2008. január 18-án sikeresen átadtunk, így újra zavartalanul folytathatjuk tevékenységünket a területen, és megfelelő körülmények között tudjuk fogadni látogatóinkat.

A Madárvárta - előzetes megbeszélés után - egyénileg és csoportosan is látogatható.